HEALTH STATUS AND LIFE QUALITY OF NURSES IN HUNGARY
DOI:
https://doi.org/10.53555/eijmhs.v4i3.38Keywords:
nurse, healthcare system, human resources, depression, burnoutAbstract
During our research, we were scrutinizing the health status of full-time healthcare workers. Following self-inventory inquiries, we posited the question that those who consider their health status bad had higher depression scores. In our survey, 66 female nurses and 5 male nurses participated; all hired by the Clinical Centers of Pécs. In this paper, the ‘SF-36 Quality of Life Questionnaire’ and answers to the ‘Beck Depression Questionnaire’ were analyzed. In the light of the results, it can be stated that the hypothesis has been justified. Healthcare workers are exposed to greater stress during their working life, which of has effects not only on their work, their performance, but also on their health. It can be declared that their health issues considerably effect their vitality. Lower vitality can result in lower productivity, higher absenteeism, and higher fluctuation. The depression scores of those who were in poor health condition were notably higher; consequently, their physical and mental state also had a contributing role in the development of their depression
References
. Ács P. (2015): Gyakorlati adatelemzés, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
. Adriaenssens J., De Gucht V., Maes S. (2015): Determinants and prevalence of burnout in emergency nurses: A systematic review of 25 years of research. International Journal of Nursing Studies, 52 [2]: 649–661. one tw shifs Shiftthreeshifs 2others, only Almássy Zs., Baksa N., Papp G., Szemán-Nagy A. (2014): Nemi különbségek vizsgálata a depresszió tünetegyüttesben az alexitímia mentén, különös tekintettel a férfi depresszióra, Magyar Pszichológiai Szemle, 69. 2/2. 319–336.
. Appels A. (1983): The year before myocardial infarction. In: Biobehavioral basis of coronary heart disease (Eds. Dembroski, T. M., Smidt, H., Blumchen, G.) Karger, Basel.
. Blegan MA. (1993) Nurses' job satisfaction: A meta-analysis of related variables. Nurs Res. 29:32-42.
. Cavanagh SJ.(1992): Job satisfaction of nursing staff working in hospitals. J Adv Nurs 17:704-11.
. Csanaky Gy.(1999): Szervezeti magatartást meghatározó tényezők az egészségügyben. Kórház 6:22 31.
. Dorrian J, Tolley C, Lamond N, van den Heuvel C, Pincombe J, Rogers AE, et al. (2008): Sleep and errors in a group of Australian hospital nurses at work and during the commute. Appl Ergon;39(5):605–13. (többműszak)
. Gelsema, T. I. (2006): A longitudinal study of job stress in the nursing profession: Causes and consequences. Journal of Nursing Management, 14. 288–299.
. Happell B., Dwyer T., Reid-Searl K., Burke K. J., Caperchione C.M., Gaskin C.J. (2013): Nurses and stress: recognizing causes and seeking solutions. Journal of Nursing Management, 21 [4]: 638–647.
. Hegedűs, Szabó, Szabó, Kopp (2008) Egészségesebbek-e az egészségügyben dolgozók? Összehasonlító vizsgálat (2002-2006), Nővér 21. 1. 3-10.
. Hegney, D., Plank, A., Parker, V. (2006): Extrinsic and intrinsic work values: Their impact on job satisfaction in nursing. Journal of Nursing Management, 14. 271–281.
. Irinyi T, Németh A.(2012): A szakdolgozói társadalmat járványszerűen megfertőző kór neve: kiégés. Nõvér, 25(5), 1–44
. Molnár E. (2002): Ápolók egészségi állapota. Nővér, 15. 4. 4–10.
. Müller A., Gál N, Betlehem J., Fuller N., Ács P., Kovács G.L., Fusz K., Józsa R., Oláh A. (2015): Examination of the interaction of different lighting conditions and chronic mild stress in animal model. Acta Physiologica Hungarica, 102 (3): 301–310
. Kopp, M. – Skrabski, Á. (1992): Magyar Lelkiállapot, Végeken Alapítvány, Budapest
. Kopp M, Skrabski Á, Szedmák S (1999): A testi és lelki egészség összefüggései országos reprezentatív felmérések alapján Demográfia, 42 [1-2]: 88-119
. Kopp M, Kovács M. (szerk.)(2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest
. Kopp M (szerk.)(2008): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest
. Ofori-Attah B, Németh A. (2015): Éjszakai műszak hatásai az ápolókra. Nővér, 28(4), 1–40.
. Pálfi F. (2003). Szolgálat, önfeláldozás, hivatás? A kiégés veszélyei ápolók körében. Nővér,16 (6), 3-9.
. Purvanova, R. K., Muros, J. P.(2010): Gender differences in burnout: A meta-analysis. J. Vocat. Behav., 77(2), 168–185.
. Perry, Lin, Lamont, Scott, Brunero, Scott, Gallagher, Robyn and Duffield, Christine (2015): The mental health of nurses in acute teaching hospital settings: a cross-sectional survey. BMC Nursing
. Pikó B, Piczil M.(1998): Az elégedettség és elégedetlenség szociológiai vizsgálata a nővéri hivatásban. LAM 8:728-734.
. Pikó B. (2001): A nővéri munka magatartástudományi vizsgálata: pszichoszomatikus tünetek - munkahelyi stressz - társas támogatás Lege Artis Medicinae, 11(4): 318-325. 26. Pikó Bettina, Piczil Márta (2006): A pszichoszociális munkakörnyezeti jellemzők összefüggése az elégedettséggel nővérek körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7. 4. 301–310.
. Reknes I., Pallesen S., Mageroy N, Moen E.B., Bjorvatn B., Einarsen S.(2014): Exposure to bullying behaviors as a predictor of mental health problems among Norwegian nurses: Results from the prospective SUSSH-survey. International Journal of Nursing Studies, 51: 479–487.
. Shu-Hui Lin, Wen-Chun Liao, Mei-Yen Chen, Jun-Yu Fan (2014): The impact of shift work on nurses' job stress, sleep quality and self-perceived health status. Journal of Nursing Management, 22 [5]: 604–612.
. Van Riezen H, Segal M.(1988): Comparative Evaluation of rating scales for clinical psychopharmacology, Elsevier, Amsterdam, New-York, 1988.
. Wheeler H, Riding R. (1994): Occupational stress in general nurses and midwives. Br J Nurs 3:527-34
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 EPH - International Journal of Medical and Health Science (ISSN: 2456 - 6063)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
